Az ízeltlábúak nagy családjába tartozik, így meglepő módon teste fejre, torra és potrohra tagolódik. Ha a potroh végső szelvényei összenőnek, akkor potrohpajzsnak nevezzük. Egyes rákoknak pajzsszerű a héj a hátára és az oldalára, ez a hátpajzs. Másoknak az egész testét kagylószerű héj veszi körül. Lábuk lehet állkapcsi láb, lapos lemezszerű levélláb (levéllábú rákok), két ágara osztott hasadt láb (hasadtlábú rákok), egyágú, vékony járóláb, a tor lábai közül ollót vagy félollót viselő fogóláb.
Érdekesség, hogy majdnem minden rák váltivarú állat, mely azt jelenti, hogy belső megtermékenyülés után a petéiket magukkal cipelik, mégpedig a torukon, vagy potrohukon.
Egyes ászkarákok és tízlábú rákok hímnősek, ami azt jelenti, hogy előbb hímek, majd ugyanazok az állatok nőstényé alakulnak. Az alsóbb rendű rákok között előfordul a szűznemzés is.
A közönséges vízibolhára az ivaros szaporodásforgó a jellemző. Ez azt jelenti, hogy több nemzedéken keresztül nőstények, majd utána hímek kelnek ki a petékből, majd a hímek megtermékenyítik az összes nőstényt. A megtermékenyített peték vastag héjú, több sziket tartalmazó ún. tartós peték, melyek a faj fennmaradását nehéz körülmények között is lehetővé teszik.

Magyarországon található legismertebb rákok:
 

Levéllábú rákok

Ezek a legkezdetlegesebb rákok, melynek ismertebb fajai a,
Közönséges tócsarák, mely a csupasz levéllábú rákok alrendjébe tartozik. Időszakos tócsákban található meg, főleg nyár elején. 9-23 mm hosszúságra nő meg. Algákkal, csillósokkal és kerekesférgekkel táplálkozik.
Sórákocska, mely nálunk nem annyira fordul elő, mivel nagy sós tavakban él „népes kolóniákban”, de a hazai sós vizekben is megtalálható. Petéiből kikelő lárvák a halivadékok fő- és jóízű táplálékát képezik.
A nyári pajzsosrák, nyár elején jelenik meg, pajzshossza 10-48 mm, szélessége 10-43 mm.
Tavaszi pajzsosrák, kora tavasszal tócsákban található, pajzshossza 12-30 mm, szélessége 10-43 mm. Az előbbinél jóval ritkában előforduló rákfaj.
Tüskésorrú rák. E rák testét kagylószerű héj zárja körül, talán J ezért tartozik a kagylós levéllábú rákok családjába. 6-13 mm hosszú és 4-7 mm magas. Kagylóhéjacskáján 7-20 növekedési övet figyelhetünk meg. Fejformáján vékony mozgatható tüske van.
Teknős rák, 8-13 mm hosszú, 5-10 mm magas, héján 12-25 növekedési öv van. Ormánya végén nincsen tüske, lebegő algákkal táplálkozik. 

Ágascsápú rákok

Apró, többnyire néhány mm magasságú rákok. Több fajuk a halak kedvelt tápláléka.
Kis vízibolha, A leggyakoribb és a halak táplálkozásában a legjelentősebb. Nőstényei 3-4 mm-re, hímjei 1-1,5 mm-re nőnek meg. Tavasszal halványsárga, nyáron vöröses színűek. Tojásdad formájú testükön hegyes csőrűk és domború szemük a legfeltűnőbb.
Nagy vízibolha, 6 mm megnövő óriás rák. Ha túlszaporodnak, akkor a horgásztavakból maradéktalanul kiszűrik a lebegő algákat és a zöld vízből egyik napról a másikra kristálytiszta áttetsző víz lesz. De, mily meglepő emberi vonás fedezhető fel, ha ily módon túlszaporodnak és mindent felesznek akkor, élelem hiányában tömegesen éhen halnak. Hulláik a halak számára hasznosíthatatlan.
Sarlós vízibolha, na ők igazi parányok. Méretük 0,4-0,6 mm. Az állóvizekben gyakori, a halivadék nagyon fontos tápláléka. (Na ezt, hogy tűzitek horogra? Ja hogy nem halivadékot akartok fogni! :-)
Kerekfejű vízibolha, főként sekély, iszapos fenekű állóvízben gyakori. 0,8-1,6 mm-re megnövő parány óriás. Ő is a halivadékok kedvelt tápláléka.
Üvegrák, a Balaton és a Duna holtágainak legnagyobb ágascsápú rákja. Ragadozó (pergetve fogható) főleg az alsóbbrendű rákokat fogyasztja. Áprilistól novemberig a nyílt vízen vadászik, majd eltűnik telelni. 7-11 mm nagyságú.

Kagylósrákok

Testüket kétoldali meszes kagylóteknő zárja be. Végtagjaik pálcalábak.
Hímnélküli kagylósrák, 1,8-2,5 mm hosszú zöld színű rákok, mindenféle vízben gyakran előfordul.
Mászó kagylósrák, Hosszúsága 2,5-2,7 mm, magassága 1,3 mm. Időszakos pocsolyákban gyakori. Színe halványsárga, piszkoszölddel futatva, kékeszöld foltokkal. 

Evezőlábú rákok

Aprótermetű, nagy számban előforduló rák.
Tavasz kandics, Sárga színűek, 1,8-2,2 mm nagyságúak. Február végén, március elején jelennek meg vizeinkben.
Fűrészes kandics, 1,6-2,1 mm nagyságú, farokvilla ágai külső szélükön finoman fűrészesek.
Zöld kandics, 2,5-3,1 mm sűrű tömegben előforduló rák.
Közönséges lebegőkandics, 1,2 mm nagyságú állandó tócsákban gyakori. Fontos haltáplálék.
Mászó kandics, 0,8-0,9 mm óriások. Főleg a dús növényzetű vizekben fordul elő.

Haltetvek

Halakon éléskődnek, a halak vérét szívják. Egyik állkapcsuk mindkét felén nagy tapadókorong van.
Közönséges pontytetű, 6-8,5 mm, mint a neve is mutatja főleg a pontyféléket szereti. (Én is)

Ászkarákok
Szárazon és vízben egyaránt előfordul. A szárazföldit pincebogárnak nevezzük ismert nevén.
Közönséges víziászka, szürkés-zöld színű 10-15 mm nagyságú. Többnyire vízinövényeken és part menti kövek között él. A halak kedvelt tápláléka, de veszélyes lehet a felfalójára, mivel köztes gazdája a halak bélcsatornájában élősködő buzogányfejű féregnek.

Bolharákok
Folyókban, patakokban, barlangi vizekben és tengerekben is megtalálhatóak.
Közönséges bolharák, piszkosfehér, vagy sárgás színű, 12-18 mm nagyságú. Hazánkban a dunántúli és északi hegységek patakjaiban gyakori.
Tüskés bolharák, sárgásvöröses, vagy barnás színű, 15-20 mm nagyságú. A Dunában és a Balatonban a leggyakoribb. A halak fontos tápláléka.

Hasadtlábú rákok

Általában tengerben élő átlátszó testű, hátpajzzsal fedett. Hozzánk a fekete tengerből vándorolt fel a Dunába. A Duna hínáros öbleiben meg is honosodott. A Balatonban is telepítettek belőle tápláléklánc bővítés céljából.
Pontusi tanúrák, üvegszerű 9-10 mm nagyságú.

Tízlábú rákok

Magyarország legfejlettebb rákjai. Hosszú potrohú, mészpáncéllal fedett vízi állatok. Öt járólábuk közül az első nagyméretű ollóvá alakult. Növekedés közben kinőtt páncéljaikat levedlik. (Lásd: Vizipók-csodapók :-))
Folyami rák, olajzöld, vagy sötétszürke 15-25 cm nagyságú. Nemes ráknak is nevezik, mivel elég keresett a piacon. Emberi fogyasztásra nagyon alkalmas. Főleg tiszta folyókban, patakokban él. Dögevő.
Kecskerák, színe fölül szürkés, vagy sárgászöld – szemének nyele élénkpiros. 20-26 cm nagyságú. Ollói nyúltabbak, mint a folyami ráké, fejtor-pajzsoldalai dúsan tüskések és félkörös nyakbarázdájának két végén erős, hajlott fog van. Balatonban gyakori.
Kövi rák, 10-12 cm nagyságú. A piacokon nem keresett, mivel az ollóik kicsik. Néhány felvidéki és dunántúli patakban fordul elő. Alkonyat után szeret járni. Dögevő.