Én egy 25 éves mosonmagyaróvári horgász vagyok, aki 1 éve kezdett horgászni, és én még tudok olyan sok mindent erről a szép sportról, de igyekszem minél többet tanulni.
Augusztus 22.-én este 6-ra érkeztünk Mosonmagyaróvárról a Szigetközbe Dunaszigetre, a Zátony nevezetű Duna holtágra. Ez a holtág kb. 5 km hosszú. A csónakkal ekkor indultuk el feljebb Dunakiliti felé az üdülőövezetből.
Kb. fél 7-kor kászálódtunk ki a csónakból, hosszas helykeresés után. Egy kis erdősornál álltunk meg, ahol szemben a nádas, és a tökleveles kitűnő helynek ígérkezett! Gyors kipakolás után eldöntöttük, hogy a pontyokat vesszük üldözőbe, és már kevertük is az etetőanyagot. Beetettünk a csónakból a nádas és a tökleveles elé, majd izzítottam a feederbotokat, és az első bedobása után, amit juharmézes kukoricával csaliztam, kb. fél perc múlva már meg is rezgett. 1 perces fárasztás után, már parton is volt egy 40-50 dkg-ás kárász! Majd ezt az elkövetkező fél órában még 3 követte. De sajnos feltámadt a szél, és így inkább a bojlis botot erőltettem sípolós jelzővel, és bevonultunk a sátor alá, mert elkezdett esni az eső. Megszűntek a kapások ekkor próbálkoztunk többféle csalival, pisztáciás kukoricával, tutti-fruttis kukoricával, tűztünk melléjük csontit, de semmi. Majd úgy 11 körül mikor épp neki álltunk a vacsoránknak besípolt a jelző, mire odaértem, már rángatta a botot, bevágás után éreztem, hogy megvan, de sajnos a töklevelesben volt már, és nem sikerült kiszedni onnan. De nem baj, gondoltam, majd a következőt!
A haverom úgy éjjel 1 körül fogott egy 2 kilós pontyot, de nekem reggel 6-ig semmi! Ekkor már nem fújt a szél, és a víz rendkívül élt. Rablások sora hallatszott a csendben. Elhatároztam, hogy pergetek egyet, bár csak 4 db gumihal volt nálam véletlenül, amit most vásároltam. Gondoltam kipróbálom őket! A drótelőkém végére egy narancssárgát választottam, ami mint utólag kiderült jó választásnak bizonyult! És elindultam a rablások irányába. Egy kis öbölbe dobáltam, ami körül nádas volt. Már az első bedobás után láttam, hogy valami kíséri a csalimat. De még nem vágott rá, majd a 4.-5. dobás után rávágott, de nem sikerült megakasztanom.
De ez erőt adott, és még vagy 10 percig dobáltam az öblöt, mikor újra jött a rávágás, és ez beakadt.
Kb. 2 percig fárasztottam mikor a part közelbe ért, akkor láttam ez életem legnagyobb csukája kb. jó 3 kg-os lehetett (eddig csak kettőt sikerült fognom össze-vissza), és ekkor jöttem rá, hogy nem hoztam magammal a merítőszákot. Lassan elkezdtem a part felé húzni, de mire nyúltam volna érte erőre kapott, megrázta a fejét, és a horog kiakadt, majd elúszott a mélybe. Ugye itt azért kijött a rutintalanságom, és nagyon szomorú lettem, de nem adtam fel. Visszamentem a sátorhoz a merítőért, és újra próbálkoztam!
Ekkor 2 perc múlva a gumihal vízbeérkezése után láttam, hogy valami hatalmas hal mozdult, és láttam kint az óriási farokúszót meg a hátúszót. Mikor rávágott a nádas előtt bevágtam, és hatalmasat rántott vissza, de egyből behúzott a nádasba, és 25-ös zsinórom, már szakadt is. Ez szerintem egy óriási csuka lehetett, de sajnos ezt is elbénáztam! Elővettem a neonzöld gumihalat, majd újra dobálni kezdtem. Kb. 1 órán keresztül sétálgattam fel le a parton, és pergettem, mikor újra odavágott valami, és fél perces fárasztás után boldogan merítettem az 1,10 kg-os csukát. Ekkor visszamentem a sátorhoz, majd mondja a haverom, hogy ő ismét fogott egy pontyot, ami 2 kg volt.
Én úgy döntöttem, hogy nekiállok enni, és utána visszamegyek pergetni. Azért az egyik pontyos botot bedobtam a nádas elé. Erre 2 perc múlva, már kapásom is volt, és kb. 1 percig fárasztottam a másfeles pontyocskát.
Ezután kb 9 óra körül visszaindultam pergetni egyet, de már semmi nem jött. A haverom, közben megfogta harmadik pontyát is, így elkezdtük lebontani a sátrat, mivel ő már megfogta a napi penzumot. Én újra nekiálltam enni, és a 3. falat után elkezdett emelkedni a szvinger, és mire rájöttem, hogy mit látok addigra egy óriási rántás és márt röpült is a nehéz bojlis bot, éppen a vége a parton maradt szerencsémre, de a hal elment. Kitekertem és láttam, hogy a horog hiányzik az előke végéről, szerintem egy szép termetes amur lehetett a tettes. Majd felraktam egy új előkét, és bedobtam. Mikor letettem a botot és fel akartam tenni a jelzőt kiengedtem a nyeletőféket és húzni kezdem, hogy beállítsam a szvingert. Ekkor nem akart lent maradni, és a harmadik húzás után egyszer csak elindult valami a túlvégen. Bevágtam és kb. 2 percig fárasztottam a 2,20 kg-os tükröst. Majd mivel megvolt a 3 nemeshal nekem is elindultunk haza. Az úton, pedig csak a két elszalasztott csukán járt az agyam. De majd legközelebb! :-) 

A teríték szákba ...
 

... és szétválogatva.

Selling Zoltán